vagy ÁTFÚ, (által- vagy át-fú) ösz. önh. és áth. 1) Önhatólag véve am. valami fölött, vagy között fúva keresztülhat. A szél általfú a résen, a tárt ablaku s ajtaju szobán. Az árokban fekvő fölött általfú a zivatar. 2) Áthatólag am. fuvás által a mozgásba hozott testet tulsó részre hajtja. A szél az utcza egyik oldaláról a másikra általfújja a szemetet, gazt, havat.