vagy ÁTÁZIK, (által- vagy át-ázik) ösz. k. Mondjuk általán testekről, midőn részeiket valami hígság, különösen víz, eső stb. általjárja, s elébbi szilárd, tömör vagy kemény szerkezetök lágyabb leszen, megtágul, szétbomlik. Bőrig általázni. A sárban, vízben járó ember csizmatalpa átázik. Átv. tréfás ért. nagyon megittasodik, megrészegedik, szokottabban: elázik.