vagy ÁTAD, (által-ad vagy át-ad), ösz. áth. 1) Állapító ragu viszonynévvel am. bizonyos téren keresztül nyújtva odaad. A falon, kerítésen általadni valamit. Általán valamit birtokul vagy akármi végre odanyujt, odaenged. A vár kulcsait a győzedelmes ellenségnek általadni. Átadni az irományokat. A letartóztatott jószágot átadni a törvényes örökösnek. Átadni a megvett házat.