Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁLLAPIK, (áll-ap-ik); k. m. állap-tam, ~tál, ~ott. Kiavult ige, mely csak származékaiban él, mint: állapot, állapodik, állapodás. "És ime az Úr angyala megállapék mellettěk.“ Káldi, Luk. II. 9. "És leszállván Jézus azokkal állapék mezőhelyen.“ "Mikor kedig megállapnának őtet kérdezvén.“ "Megállapának messzől.“ "És állapván hát megől ő lábainál.“ Münch. cod. "És állapék a királyi háznak pitvarában.“ "És bemenvén állapék ő orczája előtt.“ Bécsi cod. "De magában nem állapék.“ Sz. Katalin verses legendája. "Erősen megállapik (= megáll) ő fogadása.“ Benigna asszony imádságos könyve. Ma állapodik és áll használtatik helyette. Egyébiránt valószinű, hogy hajdan létezett állap főnév is, mint: alap, csillap, ülep, telep, terep, közep.