, mély érzésből fakadó indulathang, különösen vallási buzgalomra mutató. Származékai: áhít, áhítás, áhítat, áhítatos, stb. Rokonai, a rövid ah! és a hosszu áj! (j = h), melyből ájtat, ajtatos származtak. V. ö. ÁHÍT. Egyébiránt kifejez más kedélyi állapotot is, nevezetesen a) bámulást, honnan: áhé am. bámész ostoba, b) haragot, boszút. Értelmét az élő hangoztatásból ismerni meg. Számos más nyelvekben is feltaláltatik pl. a héberben , a persában áh, áha, a latinban ah, o, eheu, a görögben α, αα, αι, a németben ach, o, oh, a francziában ah, a hollandban ach, ag, och, a finnben ahaa, aha, ahah, stb.