Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÜGY, fn. tt. rügy-et, harm. szr. ~e. 1) A fák leveleinek első kibuvása, midőn tavaszkor kisded hosszukás gombolyodásban mutatkoznak, de még kifejlődve nincsenek. Különbözik tőle szigorúan véve, pl. a székelyeknél is a virág lényegét különösen a termés vagy gyümölcs ébrényét (embrióját) magában foglaló s gömbölyebb alaku bimbó. Némelyek amazt levélrügy-nek, ezt pedig virágrügy-nek v. termőrügy-nek hívják. Különbözik a növénytanban a szem is. 2) Szélesb ért. néhutt, pl. a barkóknál, így nevezik a tavaszi gyönge hajtásu galyacskát is; V. ö. RIGYA. Rosz rügy átv. ért. a székelyeknél am. rosz gyermek. Minthogy az első értelemben vett rügy rendesen piros, rőt szinü alakban vagyis héjban búvik elé: innen okszerüleg azon r gyökhangu szókhoz rokonítható, melyek vörös szinre vonatkoznak, mint, rőt, rüh, rós, róska, riska. Egyébiránt rokonnak látszik vele a mongol üredsil (Fortpflanzung, Vermehrung, üre szótól, mely am. Frucht), továbbá a finn rönsy (surculus, Schöszling. Budenz J.).