, (ro-os-ka) mn. tt. róská-t. Vörhenyeges v. vöröses szinű.
"Hát a věrěs (t. i. macska) micsinál?
Egeret fog, sántikál.
A róska addig leste,
Míg futtába elcsípte.
Székely népdal.
Egyezik vele az élesb hangu riska, pl. riska tehén, melynek vörnyeges szőre van. V. ö. RISKA.