, ZSIZSIK, (zsizs-ik) fn. tt. zsizsik-ět, harm. szr. ~je. Pilleférgek faja, melyek a magtárakban tenyészni, és a gabonában s hüvelyes veteménymagokban, p. borsóban, lencsében nagy kárt szoktak tenni. Van fehér, fekete és vörös zsizsik.
Hangváltozattal: zsuzsok, zsüzsök, zsizsék, és zsisku v. zsizsku, a gyöke zsizs rokon az élénk mozgásra, pesgésre vonatkozva izseg, pizseg, bizseg, nyüzsög szókhoz, mennyiben a zsizsik is elszaporodván csak ügy pizseg és nyüzsög. Egyezik gyökben a héber szosz (tinea), hellen σης (Motte) szókkal. "Sunt, qui derivent a (szúsz) exsultare (Eichorn-Winer). Miklosich ezt irja róla: "iak serb. Wurzel ist ug in der Bedeutung summen, daher ursprünglich ein summendes Thier; mit derselben Wurzel hängt vielleicht rum, iganie insectum zusammen, obwohl auch ivine insectum bedeutet.