,(zsib-a-ár v. zsib-ár) mn. tt. zsibár-t, tb. ~ok. Sovány, idétlen, se nem beteg, se nem egészséges. Szegedi szó. Rokon jelentésü vele a székelyeknél divatos libár, első bötüik úgy váltakozván, mint a liba és zsiba szókban, s amazok is ezektől származtathatók. Lehet gyöke azon zsib is, melytől zsibog v. zsibog erednek, s melyhez a zsibbad, zsibbaszt szók zsibb gyöke is hasonló.