, (zav-ar-t) mn. tt. zavart-at. Aminek alja, üledéke, söprüje a higgadt tiszta részekkel öszvekeveredett; holmi mocsokkal vegyitett. A zavart vizet csepegtetés által, a zavart bort vizhólyaggal megtisztítani. Átv. rendetlen, bomlott. Zavart beszéd. Zavart elme, ész.