, (vad-hús) ösz. fn. 1) A vadállatnak húsa, különösen, mely ennivaló, p. szarvashús, őzhús, nyúlhús. 2) Átv. gyógytani ért. a hegedési folyamnál a sejtszövet túlságos sarjadzása, t. i. minden anyaghiányt, akár csontban, akár izomban, mindig a sejtszövet pótol ki a testben, s ha ezen kipótlás igen sebesen történik, hússzömölcsök képében sarjadzik, mely sarjadzás ha a bőrín túl fölemelkedik, vadhús nevet kap. Néha a megfenésedett húst is így nevezik.