eléfordúl mint némely személynévmásoknak, továbbá helyet, időt és mennyiséget jelentő némely szóknak egyik, még pedig első alkotó része, pl. vala-ki, vala-mely, vala-mi, vala-milyen, valaha, vala-hol, vala-hány, vala-mennyi, vala-meddig, vala-míg, vala-hogy, vala-hová vala-honnan stb. Jelent általán szorosan meg nem határozott személyt, vagy dolgot, helyet, időt, mennyiséget.
Ha a magyar nyelvből akarnók származtatni, talán a való szóval azonosithatnók. Mit igazolna az, hogy az ellenkezője legtöbbnyire sem v. se szóval fejeztetik ki pl. sen-ki (= sem-ki) sem-mi, se-milyen, so-ha (= se-ha, régiesen: son-ha = sem-ha), se-hol, se-hogy se-hová se-honnan. Azonban eljön a mongolban adi-ken am. vala-ki, és a mongol szó első része e nyelvben mind önállólag szokásban van, s jelentése: hol? mi? (wo? was?), mind származékaiban, illetőleg összetételeiben s más szókkal összeköttetéseiben is föltalálható, pl. aliba = valamely, bármely (irgend ein, allerlei), adi bolkhoi = valamennyi (tout, tout en general, szó szerént: bármi legyen), adi-jaghun = vala-mi (quelque chose, quoi que soit), alin = mely, melyik (quel, lequel?), adi-nigen = egy valamely, alimad = valamely, bármely (quel, quelque ce soit, welche, welche auch) stb. Budenz J. a votják nyelvből két szót hoz fel: olo-kin (vala-ki) és olo-mar (vala-mi); megjegyezvén hogy olo am. ,vagy, a német,oder. Figyelmet érdemlőnek tartják némelyek a latin ali szórészt is egészen hasonló összetételekben: ali-quis. ali-quid, ali-quando, ali-quot, ali- quantus stb. Faber Thesaurusa szerént "alius alia aliud szótól. Mások, mint Lugossy a ,vala szórészt a ,féle szóval azonosítják. ~Mink, ha a magyar való el nem fogadható, a mongollal rokonitást a többieknek elébe teszszük, s a magyarban a ,vala szórésznek a hol szóval egyeztetését is elfogadhatónak tartjuk, mit holmi szó is tanusít.