, (vál-asz-t-ék) fn. tt. választék-ot, harm. szr. ~a. 1) Ami egymással érintkező, vagy egymáshoz közel levő térség vagy testek között elkülönítő határt von, pl. válaszfal, árok, korlát stb. Képeztetésre olyan mint rekeszték. 2) Különösen a kétfelé fésült hajak közti nyilás. 3) A többi közől különösen kiválogatott, a maga nemében jobbféle valami. V. ö. VÁLASZT.