, v. VÁJOTT (váj-t v. váj-ott) mn. tt. vájt-at, v. vájottat. Általán, amiben valami üreget, vermet, gödröt, nyilást, likat stb. vájtak, ástak, véstek, hornyoltak, fúrtak stb. (Molnár Albertnél: cavus, excavatus, hohl, ausgehölt). Vájt teknő, melyet faderékból készitettek. Továbbá, amit vájás által szakasztottak, választottak el. Vájt föld. A teknő oldalról levájt tészta. Fülből kivájt zsír. V. ö. VÁJ.