, (vagy-on-talan) mn. tt. vagyontalan-t, tb. ~ok. Akinek semmi, vagy állapotához képest aránylag kevés a vagyona, szegény, szűkölködő. Továbbá, kinek bizonyos fekvő jószága vagy tőkepénze nincsen, s csak valamely csekély dijból, vagy napi keresetből él. Határozóként am. vagyon nélkül; vagy kevés vagyonnal.