, (vaj-as) mn. tt. vajas-t. v. ~at, tb. ~ak. 1) Ami vajrészeket foglal magában; vajjal készített; vajjal bekent. Vajon turó. Vajas kalács, lepény, tészta, sütemény, perecz, pogácsa. Zsiros taristnyából is húll ki néha vajas pogácsa. (Km.). Vajas kenyér v. kenyérszelet. Vajaskása. Csak a vajasát eszi a kásának. (Km.). 2) Amiben vajat tartanak. Vajas edény, bödön, fazék, vindől, hordó. 3) Átv. ért. vajhoz hasonló, zsirosságú, tapintatú, ízű. Vajas ganéj, melynek sürü zsiros leve van. Vajas bogár, isten ünője, isten tehenkéje.