, (vágy-ás) fn. tt. vágyás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. A kedélynek nyugtalan működése, illetőkép szenvedélyes állapota, midőn valamire vágy. Különbözik tőle: vágy, mennyiben ez a szenvedélynek elvont fogalmát, amaz pedig a szenvedélytől ösztönzött kedélynek működését fejezi ki. Igy különböznek egymástól: les és lesés, zár és zárás, nyit és nyitás, lak és lakás, csavar csavarás stb.