Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
VÁGTATÓ, (vág-tat-ó) mn. és fn. tt. vágtató-t. 1) Aki vagy ami vágtat. 2) Eszköz fából két fa s egy nyelvvel, melyen a megáztatott, és kiszárított kendert először megtörik. Azután következik a tilón, melynek a köze nem oly tágas mint a vágtatóé, a tilólás; erre jön a kölüben törés; végra a gerebenezés v. hihölés v. léhelés. A ,vágtató mint kendertörő eszköz néhutt: rágtató.