(vág-ás) fn. tt. vágás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. 1) Cselekvés, mely által valamit: vágunk, e szónak minden értelmében. Favágás, húsvágás, kővágás, sóvágás. Evezővel vágás. Bevágás, levágás, kivágás. stb. 2) Nyom, melyet a haladásban levő kerék, vagy állat maga után hagy, kerékvágás. Közöld (vedd közbe) a vágást. 3) Erdőszeti nyelven, az erdőnek azon része, melyről a fát levágták; avagy osztályokra részletezése, melyek szerint egymás után az erdőt vágják. Hatvan vágásra osztott erdő. Vágás jelölése.