, (vad-búza) ösz. fn. 1) Pázsitféle fű, szúrós kalászokkal, melyek ha kifejlődtek, a marha nem eszi. Talán máskép: bolyhosbúza (triticum villosum)? 2) Az alföldi televénydús földeken aratáskor elhullott búzamagok kedvező időjárásban ismét kikelnek, és a jövő évben még egy terményt adnak, néhutt ezt is vadbúzának hívják, minthogy mivelés nélkül termett.