, (vad-ócz) fn. tt. vadócz-ot, harm. szr. ~a. Növénynem a háromhímesek seregéből és kéttanyások rendéből; füzére lapos, kétsoros; füzérkéi sokvirágúk, éllel a gerinczre feküsznek; minden füzérkét a külső élén egy tagból álló takaró, vagy csészepolyva borít (Lolium.) Útféli vadócz, máskép köz nyelven: kutyazab, angol perje; szédítő vadócz, köz nyelven: üszögös konkoly, néhutt csak: vadócz. (Lolium temulentum.)