, (un-d-ok-ság) fn. tt. undokság-ot, harm. szr. ~a. 1) Tulajdonság, melynél fogva valami akár anyaga, akár alakja által utálatot, csömört okoz. Undoksága miatt nem nézhetem. 2) Maga az undok tárgy, p. mocsok, okádék, fertő, bűz. Egész háza teli van undoksággal. V. ö. UNDOK.