, (ut-ó-bb) másodfoku határzó az utó törzstől, (régiesen: utólb ,utól törzstől); harmadfokon: legutóbb v. leges legutóbb. Későbben, bizonyos idő mulva. A mit előbb igért, utóbb visszavonta. Ikerítve: előbb-utóbb, azaz határozatlan időben, de mindenesetre el nem maradva. Ha igy pazarol, előbb-utóbb koldusbotra jut. Fölveszi a ra viszonyítót. Utóbbra hagyni, halasztani valamit. Némely tájszokás szerint ~ad toldalékkal: utóbbad.