, (ur-al-kod-ás) fn. tt. uralkodás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Uri hatalomnak gyakorlása, különösen, fejedelemkedés. Császárok, királyok uralkodása. Uralkodásának ötödik évében. Szelid, zsarnoki uralkodás. Kemény uralkodás nem mindenkor hasznos. (Km.). V. ö. URALKODIK.