, (ún-al-om-as-ság) fn. tt. unalmasság-ot, harm. szr. ~a. Tulajdonság, melynél fogva valami unalmas, azaz, testi vagy lelki működő erőnknek semmi élvezetet, mulatságot, időtöltő foglalatosságot nem szerez. Ezen beszédet, értekezést unalmassága miatt lehetetlen figyelemmel hallgatni.