, (ugr-ál) önh. m. ugrál-t. Gyakran, vagy folytonosan ugrik v. szökik, szökdös. Ugrál mint a kecskebak, mint a szarka. Jó kedvében ugrál. Ugrálva tánczol. Azon gyakorlatos igék osztályába tartozik, melyek ál él képzővel alakulnak, mint: dob dobál, hál hálál, jár járál, men menél. V. ö. UGRIK.