, (u-szu-ol-ás v. no-sz-ol-ás) fn. tt. unszolás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Szólás vagy cselekvés, mely által valakit unszolunk valamire; sürgetés, nógatás, kontatás, tuszkolás. Sok unszolásra végre kimozdult helyéből. Meguntam már a gyakori unszolást. V. ö. UNSZOL.