, TIKVERŐ, (tyúk~ v. tik-verő) ösz. fn. Ezelőtt több helyeken divatozott, de már lassan avulni kezdő néplakodalmi mulatság, midőn a fiatal násznép a lakodalom másod vagy harmad napján zeneszóval a helységet bejárja, mely alkalommal dorong végére kötött tyúkot, vagy kakast visznek magukkal, és valamely kitűzött helyen megállapodván egyik vőfélnek szemeit bekötik, s kardot adnak kezébe, hogy a tyúk nyakát levágja. Ez sajátnemű zeneszó mellett szokott történni, melyet tyúkverő nótá-nak hivtak v. hívnak. Tyukverőt járni.