, (tál-nok) fn. tt. tálnok-ot, harm. szr. ~a. 1) Urasági szolga, kinek kötelessége a kitálalt ételeket asztalra feladni. 2) Szoros ért. a fejedelmi házaknál előkelő udvari tisztviselő, ki a konyhára és étteremre felügyel. 3) Udvari méltóságu személy, ki ily czimet visel. Királyi főtálnokmester. (Dapiferorum regalium magister).