, (tacs-ka) fn. tt. tacskát. 1) Pólya, kendő, vagy lepedő, melylyel a falusi nők a kisdedet magukhoz kötik, midőn a háztól távol, pl. a mezőre mennek. Gyöke a kirándulásra vonatkozó gyermeknyelvi tacs. V. ö. TA, és TACS, (3), TÁCS, (1). 2) Bodrogközben am. targoncza, talicska, hihetőleg összehúzva talicska szóból.