, (tács-ó) mn. tt. tácsó-t. A székelyeknél am. ügyetlen, szájtátó v. tátott száju, mamlasz, ostoba; máskép ugyanott: ánkucza. Azon gúnyszók osztályába tartozik, melyek szájtátó ostobaságra, bámulásra vonatkoznak, milyenek: táté, tájbász, tatri, melyekben alaphangok: ta, tá. V. ö. BÁ, BÁMÉ.