, (tag-ol) áth. m. tagol-t. 1) Állati testet tagokra, metsz, vág, hasít; kettőztetve s gyakorlatilag: taglal. Igekötőkkel: föltagolni, öszvetagolni valamit. 2) Átv. elemez, részletez, alkatrészeire bont, bonczol valamit. Különösen a nyelvtanban tiszta érthető részekre, szótagokra oszt. 3) Képes kifejezéssel, valakit derekasan, tagról tagra megver, megdönget. Jól eltagolták, megtagolták.