, TANITÓ, (tan-ít-ó) fn. tt. tanító-t. Személy, kinek kitüzött feladata, hívatala valakit, vagy többeket bizonyos tanszakban oktatni. Magántanító. Falusi tanító. Rosz tanítótól tanulhatod, mit kelljen kerülni. (Km.). E névvel mint czimmel rendesen csak az elemi oskolák tanítóit (docens), vagy nagyobb intézetekben csak a rendkivüli tanítókat nevezik, a többiek, kiket hajdan professoroknak hívtak, tanári nevet viselnek.