, (tám-t-or-og-ás) fn. tt. tántorgás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. A mozgásban levő állati, nevezetesen emberi testnek ide-oda dőlöngő hajlása. Szédelgő, részeg ember, gyöngélkedő aggastyán tántorgása. Egyértelmű vele a némileg szelídebb kifejezésü támolygás. V. ö. TÁNTOROG.