, TANITATLAN, (tan-ít-atlan) mn. tt. tanítatlan-t, tb. ~ok. Akit vagy amit nem tanítottak, nem idomítottak; illetőleg bizonyos ismeretekben járatlan, továbbá ügyetlen; vad. Tanítatlan pusztai sihederek. Tanítatlan ló, tinó. "Megkötöztethé őtet es a város szerte, tanittatlan lovakkal hordoztatja vala. Nádor-codex (511.). Határozóként am. tanítatlanul, a nélkül hogy tanították volna.