Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
TÁMASZTÉK, (tám-asz-t-ék) fn. tt. támaszték-ot, harm. szr. ~a. Szilárd alkotvány, vagy eszköz, pl. oszlop, fal, dúcz, melylyel valamit megtámasztanak, mely dőlés, hanyatlás, esés ellen akadályt vet. Különbözik tőle: támasz, mennyiben ez átv. erkölcsi értelemben is vétetik, a támaszték pedig csak anyagi segédre, föntartó műre vonatkozik.