, (tal-a-al-mány) fn. tt. találmány-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Általán minden, amit valaki talált, amire akár véletlenül, akár keresés, kutatás után rájött, ráakadt. Különösen, valamely új ismeret, vagy mű, melyet valaki saját esze, és ügyessége által, mint eddig rejtélyben létezett valamit napfényre hoz, vagy eléállít. Elme találmány. A természetbuvárok, gépészek, erőmívesek találmányai. V. ö. LELEMÉNY.