, (tak-ar-vány) fn. tt. takarvány-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Molnár A. szerint am. öszvegyüjtött, megtakart vagyon, kincs, pénz. Eredetre egy, de az alkalmazásban szükebb jelentésü a takarmány szó, mely csupán barmok számára gyüjtött szüleséget jelent.