, (tal-a-an) ih. Élünk vele, midőn azt akarjuk kijelenteni, hogy valamit bizonyosan nem tudunk, hanem csak hihetőnek, valószinünek tartunk, azt gondoljuk, gyanítjuk, véljük, hogy úgy van; továbbá, midőn több vélemény között mintegy találgatunk valamit. Talán a fejed fáj. Talán meghűléstől származott a baj, vagy talán megterhelted a gyomrodat. Talán Pétert, vagy talán Pált kérhetnők meg. Talán haragszik, vagy talán beteg, hogy nem jön hozzánk. V. ö. NETALÁN. Tájdivatosan: talám, taláng, összehúzva: tám, tán, s kettőztetve: talántán. Alapfogalomban egyezni látszik a ,talál igével, mennyiben amaz is találgatásra vonatkozik, s mindkettő törzse: tala. Az is lehető, hogy az egész ,talán szó össze van olvadva ebből: találván. V. ö. TALÁL, (6).