, (szek-er-es) mn. tt. szekeres-t, v. ~et, tb. ~ek. Szekérrel ellátott, szekéren dolgozó, szekérbe fogott. Minden telkes gazda szekeres, de a zsellérek között csak némelyek szekeresek. Szekeres napszámosok. Szekeres lovak. Midőn főnév, több. ~ěk. Ekkor személyt jelent, ki holmit bérben, szekéren hordani, szállítani szokott, azaz, fuvarost. Áruk, katonaság szállítására fogadott, berendelt szekeresek.
"Bácsi szekeresek útnak indulának,
Útnak indulának, Eger városának.
Vitkovicz.