, (szék-el-ő) fn. és mn. tt. székely-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Köz ismeretű, és általán divatos értelemben magyarember, ki az erdélyi székelyföldnek lakosa s az úgy nevezett székely nemzet ivadéka, tagja. Aranyosszéki, csikszéki, marosszéki, udvarhelyi, háromszéki stb. székely. Székely fő ember. Lófő székely (lovas főszékely) siculus equestris, primipilus. Székely darabant, siculus pedestris, pyxidarius. A hagyomány őket Atilla húnjaitól származtatja, vagyis a hún birodalom felbomlása után az erdélyi bérczekbe vonult hún maradványoknak tartja.
"Óh e várak s őseid sírhalma
Kérdik tőlem: hol Attila népe?
Él-e még a székely? s ha él, merre
Szabadsága, neve, dicsősége?
Gyulai.
Melléknévileg: székely népnyelv, székely népszokás, székely öltözet, székely népdal, székely népmese. 2) Igy neveztettek hajdan országunk némely határőrei is: siculi, speculatores; sőt némely régi iratokban általán más közönséges őrök is pl. 1558-ból (Régi Magyar Nyelvemlékek II. kötet 311. lapon): "Az erdő Regéczhez való, ha az székelyek ott tanálnak, bevisznek bennönköt.
A ,székely szó úgy tekinthető, mint igerészesülő t. i. székelő, aki székkel, állandó teleppel bir valamely helyütt, talán ellentétben a csangó (= csapongó-), vagy palócz (= ballócz- vagy ballogócz-)tól. Ezen elemzést bizonyitja azon körülmény is, hogy a székelyeknél a megyék székeknek (mintegy telepeknek) hívatnak. ,Székelő-ből hangváltozattal lett székeli, székely, mint seregelő-ből seregély, erdőelő-ből erdély; hüvelő-ből hüvely azaz övelő, t. i. bizonyos testnek tokja; törkölő-ből törköly, a sajtó alá tett szőlőnek, vagy más testnek öszvetört részei; szipoló-ból szipoly, bökölő-ből bököly bögöly stb. Arab nyelven szeken (szék, lakhely), szákin, székelő, vagyis lakó, lakos (incola), többese: szekene, székelők, lakók (Zenker Szótárában) mind hangokban, mind jelentésben közel járnak a székely szóhoz. Semmi esetre sem igazolható Engel történésznek a szökő szóból származtatása, minthogy a székely szó törzsében állandóan hosszú önhangzó van, mi a szökik igében soha sem fordul elé. Nagyobb figyelmet látszik érdemelni azon körülmény, hogy Herodot szerént a persák a skythákat szákai vagy szákaj (Σακαι, accusativus: Σαξας) néven nevezték, amit átiratokban szákä alakban adnak vissza. Kézai Simonnál zakuli am. székelyek.