, (szag-ol-og-at) gyak. áth. m. szagolgat-tam, ~tál, ~ott. Gyakran, vagy folytonosan, vagy többfélét szagol. Szabatosan véve különbözik tőle szaglal, és szaglalódik, mennyiben a szaglaló és szaglalódó azért használja szagidegeit, hogy valamit kutasson, vizslasson, szimatoljon, a szagolgató pedig egyedül a végett, hogy valaminek szagát, illatát érezze, megismerje, élvezze. A vadászeb, midőn fürkészni szokott, szaglal vagy szaglalódik; ellenben aki a virágok illatát élvezi, aki a szagot egyedül magaért szivogatja, az szagolgat.