, (szeg-ő-öd-i) mn. tt. szegődi-t, tb. ~k v. ~ek. Mondják oly emberről, ki előbbi társát, pajtását, pártfeleit, könnyen oda hagyogatja, s másokhoz adja magát, hasonló lévén oly szolgához, ki urait minduntalan változtatja, s majd ehhez, majd ahhoz szegődik be. Birnak e tulajdonsággal a csavargó ebek is.
E szó a szegődik ige részesülőjének módosított alakja, melyben az i egyszersmind némi kicsinylést, olcsárlást, gúnyt fejez ki, mint ezekben is: kortyándi, szeleverdi, pökhendi, sunyi, csapdi, vaksi, kapzsi, zsugori, hiblihubli, csalavandi stb.