, SZÖGLETES, (szěg-el-et-ěs) mn. tt. szěgletěs-t v. ~et, tb. ~ek. Csúcsra, sarokra, ékre végződő, kimenő, kiálló. Szegletes sipka. Szegletes betűk. Szegletes alma, körte. Ellentétei: gömbölyü, kerek. Átv. Szegletes modor, magaviselet, midőn valakinek mozdulataiban, taglejtéseiben hiányzik a kellő arány, idom, s beszédében, tetteiben nincs meg a finomabb simaság, minélfogva a bevett társalgási szabályokba ütközik.