, (szak-asz-t-ó) mn. és fn. tt. szakasztó-t. 1) Aki vagy ami szakaszt. Kötelet szakasztó szilaj ökör. Töltéseket szakasztó árvíz. Kenyeret szakasztó asszony. 2) Vesszővel kötött szalmakosár, melybe a kiszakasztott kenyértésztát teszik, mielőtt a kemenczébe vetnék; máskép: szakasztóvéka, vagy túl a Dunán: zsompor. Szakasztószálig. lásd SZAKASZT alatt.