, (száz-as) 1) mn. tt. ~t v. ~at, tb. ~ak. Ami valamely mennyiségből, mértékből, számból száz egységet foglal magában. Százas bankjegy, száz forintot, frankot stb. érő. Százas hordó, száz akós. 2) Mint önálló főnév tárgyesete: százas-t, többese: ~ok, s jelenti a számjegyek sorában azon számjegyet, mely százat, vagy százakat fejez ki, pl. ezen sorban, 536 az 5 százas, a 3 tizes, a 6 egyes. Jelent továbbá oly pénz-, vagy bankjegyet, melyre 100 (forint, frank, tallér) van föl jegyezve. A régieknél, pl. a Bécsi codexben, ,százas am. század (csapat) centenarius. "És szerze (rendele) környől százasokat menden forrásokra. (Judith. VII.). Római irás szerént a százasnak számjegye C, (centum).