, (szěd-ěr-j-es) mn. tt. szěděrjes-t v. ~et, tb. ~ek. 1) Szederjnemű fákkal vagy cserjékkel benőtt. 2) Sötétkék, vagy olyan hamvas szinű, mint a hamvas szeder. Szélesb ért. oly szinű, milyen akármelyik szederfaj szokott lenni, innét vörhenyeges is, Molnár A. szerént: purpureus. Szederjes posztó. Szederjes orr. Szederjes káposzta, vöröses kék káposzta. Szederjes a teste a veréstől. (Szabó D.).