, fn. tt. szattyán-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a, v. ~ja. Csávában kikészített és festett finom puha borjú-, kecske-, juhbőr. Sárga, vörös, zöld szattyán. Szattyánból varrt papucs. Szattyánnal béllelni a csizmát. Szattyánba kötött könyvek. A német nyelvben: saffian, a szláv nyelvekben safian, safján; a keleti nyelvekben törökül: szakhtian, arabul: szikhtijan, persául: szakhtijan; melyeket a nyelvészek a persa szakht szótól származtatnak, mely am. kemény, durva, vastag. A német Saffian szót Adelung török eredetűnek tartja.