, (szágy-fa) ösz. fn. A takácsoknál am. vetélő, vagyis azon likas czövek, mely az ontokot keresztül szövi a mellékfonalakon. Ezt dugdossa által a takács jobbról balra, és viszont.
Talán össze van vonva szovátfa szókból; vagy pedig, mivel a szágyfát dugdozás által hozzák működésbe, valószinű, hogy első alkatrésze szágy azonos a dugaszt jelentő szád-val, mintha volna szádfa, dugaszoló fa. A barkóknál névszócsere által talán mint rész az egész helyett használtatva szövőszéket jelent, s megegyezik a másutt, példaul Abaújban is divatozó szátva v. szátfa szóval, mely akkép is értelmezhető, hogy az szováta azaz szövőte szóból módosult.