, (szár-m-az-tat) áth. m. származtat-tam, ~tál, ~ott, par. származtass. 1) Valakinek vérségi eredetét bizonyos törzsből hozza le, vagy arra viszi vissza. Mátyás királyt a népmonda majd pór, majd szegény nemes családból származtatja. 2) Bizonyos elvek, okok, előzmények nyomán kihoz, következtet valamit; különösen a nyelvtanban valamely szónak eredetét mutatja ki. Idegen, rokon nyelvekből származtatni a szókat.